hatartalanul-forweb2

Határtalanul a 2018/2019-es tanévben

A só útján jártunk!

Kattintson ide a képek megtekintéséhez!

Május 7-étől 52 fő, hetedik osztályos tanulónk és hat kísérő tanárunk a Határtalanul pályázat keretében négy felejthetetlen napot töltött az erdélyi sóvidéken.

A pályázattal lehetőség nyílott állami támogatással meglátogatni olyan területeket, amelyet a Trianoni békeszerződés szakított le a történelmi Nagy Magyarországról, a rajta élő magyar lakossággal együtt. Államunknak célja az, hogy minden tanulónak életében legalább egyszer lehetősége legyen külhoni magyarlakta területen járni. A Sebes-Körös és a Szamos völgyében haladva jutottunk egyre közelebb Erdélyhez. Bánffyhunyadon megnéztük a festett kazettás mennyezetéről híres XIII. században épült református templomot. A kincses Kolozsváron megtudtuk, hogy egy utcában született Hunyadi Mátyás és Bocskai István. Csoportkép készült Fadrusz János szobra előtt és történelmi nagyjaink előtt tisztelegtünk a Házsongárdi temetőben. Szálláshelyünkre, Székelyszentlélekre későn este értünk.

A következő napokban ebből a kis faluból indultunk el felderíteni Erdély Tündérországát. Jártunk a Medve-tónál, Szovátán, ahol a felszíni só pusztulásának „ördögbordáit” is megfigyelhettük. A parajdi sóbányába másfél kilométeres alagúton és 237 lépcső megtétele után jutottunk. Korondon is nagy kalandban volt részünk. Rózsika néni megmutatta nekünk, hogyan készül a kerámia a családi műhelyükben.

Farkaslakán különleges módon tettük tiszteletünket Tamási Áron nyughelyén. Művéből, az Ördögölő Józsiásból énekeltünk részleteket, majd elhelyeztük a megemlékezés koszorúját. A Gyergyói-medencében és a Hargitán sok szépet láttunk. Gyergyószentmiklóson örmény katolikus templomban énekeltünk, majd 325 kanyar megtétele után a Békás-patak szurdokvölgyében túráztunk. A lenyűgözően szép Gyilkos-tónál ebédeltünk, majd a magyarság legnagyobb búcsújáró helyére, Csíksomlyóra indultunk. Először a Somlyó hegy lábánál utóvulkáni működést figyeltünk meg, majd megpihentünk a kegytemplomban, a világ legnagyobb Mária szobra előtt. A legnagyobb székely sírjánál, Szelykefürdőn ránk esteledett, mikor énekeltük a székely himnuszt.

A Nagy-Küküllő völgyében Petőfi Sándorra emlékeztünk. Átutaztunk Székelykereszttúron, ahol utolsó éjszakáját töltötte, Fehéregyházán, ahol utoljára látták. Segesváron versét szavalva emlékeztünk rá és helyeztük el koszorúnkat. Marosvásárhelyen a szecessziós építészeti stílussal ismerkedtünk a Kultúrpalota épületében.

Erdélyi magyar diákokkal Székelyszentléleken ismerkedtünk meg. Az iskola minden tanulója meghallgatta ajándékba vitt műsorunkat, majd a nyolcadik osztályosokkal beszélgettünk.

Nagyszerű élményekkel teli négy napot hagytunk magunk mögött. Megismertük az erdélyiekvendégszeretetét is: nagyon finom ételeket kaptunk. Egyik nap még táncra is perdültünk harmonika és hegedűszó mellett. Egy kicsit megéreztük: összetartozunk az ottani magyarokkal.

Köszönjük a pályázatnak ezt a lehetőséget!

 

Erdélyi pillanatképek, diákok véleménye az útról.

„….. elmentünk vacsorázni és meglepetés fogadott bennünket. Egy bácsi harmonikázott, mikor beléptünk. Kedves volt, azt mondta, kérhettünk különböző dalokat. Különösen jó hangulatban telt el a vacsora. Nagyon szerettem az egész kirándulást, de a második nap volt a kedvenc napom… „

(Aleva Dalma Csilla)

„…. Nagyon jó volt túrázni a Békás - szorosban. Nagyon szép nagy hegyek voltak ott, amelynek a tetejét elfedték a felhők... A szállás is nagyon jó volt. Az ebédlőben mindig ebéd előtt kaptunk jó szívvel valamit.Bármerre mentünk, mindig nagy hegyek vettek körül bennünket. Egész Erdély gyönyörű!”

(Micsonai Tibor)

„ A régi magyar föld természeti csodái elkápráztatják az egyszerű embert. Megemlíteném a Békás-szorost, a Gyilkos - tavat, a Zetelaki víztározót. Nagyvárosai épp oly gyönyörűek, mint legkisebb falvai. Kedves, barátságos emberek lakják ezt a vidéket…”

(Pokorny Lilla)

„ Az erdélyi út számomra felejthetetlen élmény volt. …A sok látnivaló mellett nekem az út is nagyon tetszett, gyönyörű tájak mellett haladtunk el. Láttunk hatalmas hegyeket és csörgedező patakokat is. Rengeteg ételt szolgáltak fel és újdonságként ért sok mindenkit a puliszka. Nekem nem lett a kedvencem, de kipróbálni jó volt.”

(Dudás Kinga)

„ Nagyon sok volt az eső, de több volt a nevetés, mert az eső sem vette el a kedvünket…A Békás-szorosi séta nagyon hosszú volt, de megérte a fáradozást… Hiányozni fognak az esti beszélgetések.”

(Brechl Erzsébet)

„ A Parajdi sóbányában igazán ellazíthattuk magunkat. Ez a hely tényleg csodaszép. Csak kiülsz egy székre, szívod be a friss só illatát, gyönyörködsz a látványban és lazítasz. Az idegenvezetőnk elmesélte, hogy sokan gyógyulni járnak ide.”

(Nánai Lívia Bíborka)

„ Az első nap egy nagyon hosszú utazás várt ránk, de szerintem, nagyon jól tűrtük, csak úgy repültek az órák. A második nap volt a kedvencem, mert mentünk a Medve-tóhoz és nem számítottam arra, hogy ilyen gyönyörű."

(Varbai Lili)

„…. még soha nem láttam ehhez fogható sóbányát. Szívesen visszatérnék egy újabb alkalommal.”

(Sőregi Kinga)

„ Az én kedvencem a Békás-szoros. Érdekes a története, és a látvány leírhatatlan, mintha rád akarnának omlani a sziklák. A Gyilkos-tónál is jártunk, amelynek a története, a legendája fogott meg leginkább”

(Sisa Dániel)

„ Nekem a legjobb élményem a Békás-szoros volt. Az idő ezen a napon volt a legszebb. Az idegenvezetőnk, Alpár, nagyon sokat mesélt nekünk a szorosról. Oda nagyon hosszú, szerpentines úton értünk fel. A buszból nagyon sok minden érdekeset láttunk. A legtöbbről az idegenvezetőnk mesélt nekünk.”

(Mátyássi Luca)

„Rengeteg csodálatos dolgot láttunk, de az én személyes kedvencem a Békás-szoros volt. …Nagyjából egy kilométer után megálltunk egy hatalmas vízesésnél, ahol rengeteg érdekes dolgot tudhattunk meg a szoros élővilágáról. Azóta a rengeteg fotó, videó és az emlékek bizonyítják, hogy a mi osztályunk is járt a Békás-szorosban."

(Szilvási Kíra)

„ Az iskolában előadtuk a kis darabot, amivel készültünk, utána pedig beszélgettünk egy kicsit. Nagyon aranyosak voltak velünk. … elénekeltük a székely Himnuszt, ami nagyon szépen szólt így együtt.

…Nagyon jól éreztem magam és remélem, még egyszer vissza tudok menni Erdélybe!”

(Garami Emese Réka)

„ Az osztályfőnökünk egy „szép” muzsikus dallal ébresztett minket. Nagyon vártam ezt a reggelt, hiszen a szóbeszédek szerint Erdélyben „tízből tízes” a reggeli. Nem tagadom, ezt vártam a legjobban, ami nem is okozott csalódást.”

(Abonyi Márton) 

„ Második nap este vacsoránál egy nagyon vidám ember, aki tudott hegedülni, gitározni, furulyázni, elkezdett zenélni. Sok dalt adott elő és mi elkezdtünk tapsolni….majd táncolni kezdett az egész csapat. Körbeálltunk, énekeltünk. Nagyon élvezte mindenki, köztük én is ezt az egészet.”

(Kiss Márton)

„ A Zetelaki víztározónál csodálatos látvány tárult szemünk elé. A víztározó körülötti erdők színessége, a bükk, a tölgy és a fenyő vegyülése- ahogyan a víz tisztaság miatt visszatükröződött a felszín- hihetetlen látványosság. A víztározó közepén egy volt vulkán csúcsa emelkedett ki a vízből. Ez az egyik leglátványosabb és legszebb dolog, amit életemben láttam.”

(Güray Bence)

„ Erdély egy csodálatos szép hely, teli híres magyarokkal. Nagyon jó volt ebben a pár napban ismerkedni vele… mindenkinek ajánlom, hogy járja be…”

(Raffael Leonard)

„…az idegenvezető vicces, jó fej és jól átadta az ismereteket…”

(Csuka Donát)

„ Az én legkedvesebb élményem a Medve-tó. Mellette voltak az „ördögbordák” amelyek csodálatosak voltak.”

(Czégény Erik)

„Kedvenc dolgot nem tudnék kiemelni, hiszen minden nagyon szép és emlékezetes volt. Nem csak napközben, hanem este is nagyon jó volt a hangulat. A szállásunk nagyon kényelmes és otthonos volt…. az idegenvezetőnk kedves volt és mindent elmondott, amit tudnunk kell… az ottani emberek nagyon kedvesek és segítőkészek….”

(Gál Szonja)

„Kolozsváron lenyűgözött a Mátyás-szobor nagysága és kidolgozottsága. A Medve-tónál érdekes előadást hallhattunk. a tó keletkezéséről. Lenyűgözött a parajdi sóbánya nagysága. Sokkal kisebbre számítottam. A kedvenc helyem, a Békás-szoros leírhatatlanul gyönyörű volt. A hatalmas sziklák, és hogy mellettük csobogott egy kis patak, szinte tökéletessé tette a helyet.”

(Juhász Csaba)

„Számomra legérdekesebb élmény a segesvári városnézés volt. A városban gyönyörű épületeket láttunk, nagyon érdekes szerkezetű volt maga a város is. Az óratoronynál megvártuk az egész órát és láttuk a torony kis bábjainak ötletes játékát.”

(Tóth Ádám)

„… nagyon tetszett Korondon a korongos műhely, hisz csodálatra méltó, hogy milyen gyönyörű munkát milyen higgadtan tudnak végrehajtani és kiadni a kezükből. Én szerintem egész nap elnéztem volna, ahogy megformálta az agyagot…. Én bármikor szívesen visszamegyek Erdélybe.”

(Jónás Leila)

„Az én legkedvesebb élményem az volt, hogy egy nagyon szépen beszélő idegenvezetőt kaptunk, így igazán az erdélyi magyarok szemszögéből ismerhettük meg Erdélyt…”

(Tajti Csaba)

„Kedvenc helyem a Békás-szoros volt. Sajnos, zergét nem láttunk, de Alpár elmondta, hogy volt olyan csapat, aki találkozott ezzel az állattal is.”

(Turi Bence)

„ A kirándulást megelőzően nem hittem volna, hogy ekkora vendégszeretetben lesz részünk. Nem érzékeltem, hogy Erdélyben, én hatvani idegen lennék. Ami még pozitív, hogy egy személyről, Orbán Balázsról azt megelőzően nem is hallottam, a koszorúzás közben viszont sok mindent megjegyeztem róla. … az erdélyi gyerekek a magyar Himnuszt sokkal nagyobb lelkesedéssel éneklik, mint mi….”

(Marton Levente)

„A parajdi sóbánya tetszett nagyon. Gyönyörű dolgokat láttam. Ez volt a legszebb bánya, amit láttam.

… új élményeket szereztem, sokat nevettem…”

(Pálmafy Balázs)

„Mikor elindultunk a hegy belsejébe, először nem tudtam elképzelni, milyen is a sóbánya. Utána olyan mélységbe mentünk le még, hogy a lépcső elejéről nem láttunk a végére. Mikor leértünk egy jó nagy, tágas barlang fogadott…”

(Kovács Mercédesz)

„Nekem az tetszett a legjobban Erdélyben, hogy kimentünk Magyarországról és mégis otthon éreztem magam. …. egy kedves idegenvezetőt kaptunk. Mindig, mindenhol mondott érdekességet… Biztos, hogy vissza fogok menni Erdélybe.”

(Nagy Laura)

„ Rengeteg lépcsőn kellett felsétálnunk, de nagyon megérte, mert nagyon sok sóformát, sókristályt láthattunk. Szállásunk mellett volt az étkező, ahol minden nap nagyon finom ételeket kaptunk. nagyokat nevettünk, nagyon jól éreztük magunkat.”

(Molnár Fruzsina)

„Ami nekem a legjobban tetszett, az a Békás-szoros volt a szépsége, az óriási méretei és a természetes környezet miatt. Tudtam, hogy sok magyar ajkú ember lesz Erdélyben…. volt olyan város, amelynek 90%- a magyar.”

(Sütő Bence)

„Nekem még az is tetszett, amikor bemehettünk egy korongos műhelyébe. Nagyon szépek voltak a kerámiák és megnézhettük azt is, hogy milyen precízen és gondosan készítik. A kerámiák festését én is szívesen kipróbálnám egyszer.”

(Jónás Titanilla)

„Miután idegenvezetőnk a legfontosabb tudnivalókat elmondta, szabadon körül nézhettünk a bányában. Ezek után felgyalogoltunk egy emelettel feljebb, ahol nagy sótéglákból épített fal volt. Sokan ezeket a téglákat még meg is nyalták.”

(Kovács Lilla)

„Azt is csodáltam, ahogyan a székelyek őrzik a kultúrájukat, hiszen ma is lehet látni a házak előtt székelykapukat. Biztos vagyok benne, hogyha lesz rá lehetőségem, még egyszer elutazom Erdélybe.”

(Kovács Dominik)

 


 

Értékelő óra

 

Május 24-én, pénteken megtörtént a Határtalanul projekt, értékelő órája. A tanulók megfogalmazták tapasztalataikat, élményeiket. A látnivalókban gazdag útról nap, mint nap krónikákat írtunk. A leírtak alapján sorba rendeztük a kiránduláson készített sok-sok fotót és PPT segítségével gondolatban újra éltük a négy nap eseményeit. Tapasztalatainkat megosztottuk a hatodik évfolyammal, felkeltve érdeklődésüket és buzdítva őket a Határtalanul pályázaton történő részvételre. Előadtuk nekik azt a kis műsort is, amit az erdélyi általános iskolásoknak ajándékba készítettünk: részleteket Tamási Áron Ördögölő Józsiásából.

 

Laci bácsi meglepetéssel is készült erre az értékelő órára. A kirándulás során sokszor videózott bennünket, most egy félórás filmben elénk tárta a legmaradandóbb pillanatokat. Nagyon jó volt ezt újra látni!

 

Sokan megfogalmazták: még életük során feltétlenül vissza szeretnének menni Erdélybe. Az emlékek megőrzése és a cél megvalósítása végett a kiránduláson részt vevő minden tanuló egy Erdély nagyvárosainak szépségét bemutató könyvet kapott ajándékul.

Képek az értékelő óráról:

Teljes mérethez kattintson a képekre!

 

  20190524 zaro_orak_13
20190524 zaro_orak_12  20190524 zaro_orak_11
20190524 zaro_orak_01  20190524 zaro_orak_02 
 20190524 zaro_orak_03  20190524 zaro_orak_04
 20190524 zaro_orak_05  20190524 zaro_orak_06
 20190524 zaro_orak_07  20190524 zaro_orak_08
20190524 zaro_orak_09

 



 

Székelyföldi kalandozások 2019-ben

 


A „Határtalanul!” program keretében az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett, Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című pályázati kiírásra a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola is benyújtotta pályázatát.

 

Célunk volt a határon túli magyarság kultúrájának, a magyar történelmi és irodalmi emlékhelyeknek, illetve természeti szépségeknek a megismertetése. Személyes élmények szerzése, barátságok, jövőbeli kapcsolatok kialakítása. A tanulók magyarságtudatának erősítése.

 

 

A projektben résztvevő osztályfőnökök: Valcsák Lászlóné és Péter László


 
E-ellenőrzőkönyv

kreta img1

Határtalanul! 2018

hatartalanul banner

125 éves az iskolánk

kossuth125

Informatika - fizika

logo pl_animated

Tehetseg.hu

tehetseg.hu

Vándorserleg

Iskolánk 2015-ben sorozatban ötödször nyerte el Heves megye legjobb versenyeredményekkel büszkélkedő városi iskolájának járó vándorserleget. 

Eseménynaptár
Előző hónap Június 2019 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 22 1 2
week 23 3 4 5 6 7 8 9
week 24 10 11 12 13 14 15 16
week 25 17 18 19 20 21 22 23
week 26 24 25 26 27 28 29 30
▪▪▪ ONLINE látogatók ▪▪▪
Oldalainkat 91 vendég böngészi
Bannerek

 

hatvanihirlap

..........................................

alapitvany banner1

..........................................

legjobbiskola14-15

Keresés a honlapon