Menü Bezárás

Iskolánk története

Hatvan főterén , a Kossuth téren áll a város önerejéből 1893-1894-ben épített egyemeletes palotaszerű iskolaház, melynek homlokzatára a “HATVAN A TANÜGYNEK” feliratot vésték.

Ez ma a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola.

Az eklektikus stílusú épület felépítését 1892-ben határozták el a község polgárai. Az épület kivitelezésére a település 16000 koronát költött. Elbeszélés alapján az építkezéshez szükséges követ Gyöngyössolymosról ökrös szekerekkel, a téglát a mátraderecskei téglagyárból szállították.

Az indulás éveiben (1910-től) az iskola megnevezése és bélyegzője: “Hatvani Állami Népiskola”

Az iskola elnevezése az idők során többször megváltozott. Kronológiai sorrendben az alábbiak szerint:

  • 1931. Hatvan-belközségi Magyar Királyi Állami Népiskola
  • 1940. Belközségi Állami Elemi Iskola, Hatvan
  • 1946. I. Sz. Belvárosi Állami Általános Fiúiskola, Hatvan
    • II. Sz. Belvárosi Állami Általános Leányiskola, Hatvan
  • 1948. I. Sz. Állami Általános Iskola, Hatvan
  • 1972. I. Sz. Általános Iskola, Hatvan
  • 1994. Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan
  • 2007 Óhatvani Óvoda ás Általános Iskola (székhely), Hatvan
  • 2011 Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan
  • 2013 Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola

Az iskola épületében az első években az egész földszinten és az emelet nyugati frontján az elemi iskola osztályai, az emelet keleti frontján pedig a hatosztályos polgári fiúiskola kapott helyet. Az 1893-as tanévben 869 mindennapi és 275 ismétlő tanköteles tanuló kezdte el tanulmányait. (A polgáristák egy részére, akik 1902-ig tanultak itt, az épület végén építettek egy hátsó lépcsőt.) Évfolyamonként két-két osztályban külön fiú és leányosztályokban folyt az oktatás. Korabeli fényképek jól dokumentálják a zsúfoltságot. Az alsóbb osztályokban 60-80 tanuló is tanult egy-egy osztályban.

A század első felében az elemi iskola negyedik osztályának befejezése után a módosabb szülők jobb képességű gyermekei a nyolc osztályos gimnáziumban, a polgári iskolában vagy reáliskolában folytathatták tanulmányaikat.

A hatvani gimnázium megépülése előtt Jászberénybe és Aszódra, majd 1927-től a helybeli gimnáziumba iratkoztak be a továbbtanulni szándékozó diákok.

Az elemi iskola a hatosztály befejezése után az ismétlő gazdasági iskolában képezte tovább a tanköteles korú tanulókat. A gazdasági népiskolában a következő tárgyakat tanulták a leányok:

Gazdasági tárgyak:

  • gazdaságtan
  • háztartástan
  • kézimunka, kézügyesség
  • Magyar olvasás, írás és fogalmazás,
  • Hazai földrajz, történet és alkotmánytan,
  • Számtan és mértan,
  • Egészségtan (csecsemőápolás),
  • A természettudományok elemei.

A fiúk a közismereti tárgyakon kívül a földművelés, a gyümölcstermesztés alapjait sajátították el, de a kézimunka néhány ágát (pl.: kosár – és gyékényfonás) is megismerték. A gazdasági iskola “tanműhelye” az Akácfa utcában volt -, akkor a Központi Műhely kapott itt helyet.

A két világháború között délutánonként tánciskola is működött a Kossuth téri épületben. Mind  fiúkat, mind  leányokat képeztek itt különböző szakmákra. A fiúk kovács, kocsigyártó, lakatos, kőműves, férfi szabó mesterséget tanultak. A lányok pedig női szabó, kalapos, fodrász szakmákat sajátíthattak el. Tanáraik: Zsákay András, Török Gyula, Dr. Várhegyi Andrásné, Buzás Margit. A szakmai oktatók kiváló helybéli mesteremberek voltak. Minden tanuló szakmájának megfelelő vizsgamunkát készített. Mind elméletből, mind gyakorlatból kellett vizsgázniuk. A Szakmunkásképző

Iskola (Zagyva-parti sárga épület) felépülésével szűnt meg itt a tanoncképzés.

Az iskola életében jelentős esemény volt a nyolc osztályos általános iskolai képzés bevezetése.

A gazdasági válság, majd a II. világháború szomorú eseményei megmutatkoztak Hatvan város lakosainak életében is: munkanélküliség, háború, hadifogság, bombázások, pusztulás jellemezte a kort. A férfi pedagógusok nagy többségét behívták katonai szolgálatra, az itthon maradt női pedagógusok pedig sokszor emberfeletti munkával magánlakásokban végezték oktató-nevelő munkájukat.

A bombázásokat iskolánk sem kerülte el. Siralmas állapotba került az épület. Mostoha körülmények között, ablak nélküli termekben zsúfolódtak össze a gyerekek. Pad helyett téglákon ülve, asztal helyett térdükön írva kezdték az iskolai munkát. Ilyen nehéz körülmények közé fogadták be a Vasút-telepi iskola, a Polgári fiú és leány iskola és a gimnázium tanulóit is, mert az 1945-47 közötti időszakban a város többi iskolája működésképtelen volt. Hogyan fért el az épületben ennyi tanuló? Ma már szinte hihetetlen és elképzelhetetlen osztálylétszámokkal, délelőtti és délutáni oktatással tudták megoldani a problémát. Az áldatlan körülményeket 1948-ra sikerült megváltoztatni. Az épület állapota elfogadhatóvá vált az oktatás számára. A város többi iskoláját is rendbe tették, így visszatérhettek az újhatvani és bajzás diákok is “otthonukba”.

Iskolánkban 1948-ban megszűnt a fiú – és leányiskola és létrejött az egyesített hatvani I. Sz. Állami Általános Iskola. Tanulólétszáma igen magas volt: 900-1200 fő körül mozgott. Évfolyamonként 3-3 párhuzamos osztályban, 40 fő fölötti osztálylétszámokkal délelőtt és délután is folyt a tanítás. 1953/54-es tanévben Heves megye legnagyobb tanulói létszámmal dolgozó iskolája volt. Az 1952/53-as tanévben megindult a napközi otthonos foglalkozás is; kezdetben csak egy, majd igény szerint több napközis csoporttal. Ekkor három tagiskola – a Sashalom-pusztai, a Nagygombos-pusztai és a Zrínyi úti -, és két óvoda – a Dózsa téri és a Vörösmaty téri -, tartozott igazgatóságilag az I. Sz. Általános Iskolához. Ezek az iskolák – bár kis létszámmal működtek -, segítettek a gondokon és az elhelyezkedés problémáin. Szükségletek szerint kisegítő osztályok is működtek az épületben.

1948-ban a nyolc osztályos gimnáziumi képzés megszüntetésével – az alsóbb osztályos tanulók közül – többen kerültek ide az általános iskolába tanulni. Oktatáspolitikai elgondolások miatt /az általános iskola felső tagozatának megerősítésére/ több polgári iskolai és gimnáziumi tanárt helyeztek iskolánkhoz.

Az iskolaszerkezet átalakulása, a nyolc osztályos általános iskolai oktatás általánossá tétele után viszonylag nyugalmas évtizedek következtek iskolánkban Bár a zsúfoltság még mindig elviselhetetlenül nagy volt, a remény körvonalai rajzolódtak ki új iskolák felépítésére, amelyek enyhítenének a meglévő nehézségeken.

1962-ben adták át a 3. Sz. Általános Iskolát, 1979-ben az 5. Sz. Iskolát és a Kisegítő Iskolát és 1987-ben a 6. Sz. Általános Iskolát. Ezzel a város minden iskolájában sikerült megvalósítani az egyműszakos tanítást és elfogadható osztálylétszámokkal végezni az oktató-nevelő munkát.

A Kossuth Lajos Általános Iskola (1994-2007)

vezetésének főbb érdemei: 

  • Az iskolaépület felújítása
  • A Kossuth nap létrehozása
  • A Kossuth szobor állítása
  • A Milleniumi emléktábla állítása
  • Az iskola centenáriumi ünnepsége
  • Az évkönyvek (100 éves és azt kiegészítő évkönyv) megírása
  • Heves megye legeredményesebb városi általános iskolája kitüntető cím elnyerése

Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (2007-2011)

A 2007-es év változásokat hozott az Iskola életébe. Hatvan Város Önkormányzata az általános iskolák óvodákkal való összevonását vitte végbe városrészenként, így megszületett a Kossuth Lajos Általános Iskola jogutód intézménye, az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola. A város lakossága, pedagógustestülete, dolgozói, a gyermekek és szüleik akkor vegyes érzelmekkel fogadták a fenntartói döntést.

A nagyintézmény központja a volt és jelenlegi Kossuth Iskola lett- csúcsigazgatói és helyettesi székhelyként- s tagintézményei: Kodály Zoltán tagiskola, 5. Számú tagiskola, Hajós Alfréd utcai tagóvoda (óvodaegység központja), Balassi Bálint úti tagóvoda, Vörösmarty téri tagóvoda, Gódor Kálmán utcai tagóvoda lettek.

A vezetés egy fő személyügyi vezetővel, nagyintézményi személyi- és iskolatitkárral, két gazdasági dolgozóval és tantestületével végezte napi munkáját.

Változások léptek életbe úgy az oktató, mint a nevelő munkában is. A személyi jellegű változások ellenére az oktatás színvonala nívós maradt, továbbá iskolánk mindvégig vezető szerepet játszott a város oktatási életében. Az intézmény épülete pályázatokkal, pénzráfordításokkal belülről megszépült, mely tagadhatatlanul e korszak gazdálkodásának eredménye.

Köszönhetően lelkiismeretes munkát végző versenyfelkészítő pedagógusainknak, a Székhelyiskola a 2010/2011. tanév végén szép sikerként könyvelhette el, hogy a megyei Pedagógiai Intézet Heves megye legjobb versenyeredményekkel rendelkező általános iskolának választotta a Kossuth-ot. Ezt a címet és a vele járó vándorserleget 2005-ben is elnyerte az iskola és szerencsére korábban is volt rá példa.

A nagyintézményi korszak végét a 2011-es önkormányzati választások jelentették, amikor is Hatvan Város képviselő testülete döntött a hatvani oktatási intézmények önállóságának visszaadásáról. Az ismételt átszervezésre 2011. nyarán került sor. A Székhelyiskola ezt követően visszakapta régi nevét és identitását: Ismét Kossuth Lajos Általános Iskola lett belőle- élén külön igazgatóval és helyettesével.