Menü Bezárás

Iskolánk története

Hatvan főterén , a Kossuth téren áll a város önerejéből 1893-1894-ben épített egyemeletes palotaszerű iskolaház, melynek homlokzatára a “HATVAN A TANÜGYNEK” feliratot vésték.

Ez mai Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola.

Az eklektikus stílusú épület felépítését 1892-ben határozták el a község polgárai. Az épület kivitelezésére a település 16000 koronát költött. Elbeszélés alapján az építkezéshez szükséges követ Gyöngyössolymosról ökrös szekerekkel, a téglát a mátraderecskei téglagyárból szállították.

Az indulás éveiben (1910-től) az iskola megnevezése és bélyegzője: “Hatvani Állami Népiskola”

Az iskola elnevezése az idők során többször megváltozott. Kronológiai sorrendben az alábbiak szerint:

· 1931. Hatvan-belközségi Magyar Királyi Állami Népiskola

· 1940. Belközségi Állami Elemi Iskola, Hatvan

· 1946. I. Sz. Belvárosi Állami Általános Fiúiskola, Hatvan

            II. Sz. Belvárosi Állami Általános Leányiskola, Hatvan

· 1948. I. Sz. Állami Általános Iskola, Hatvan

· 1972. I. Sz. Általános Iskola, Hatvan

· 1994. Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan

· 2007: Óhatvani Óvoda ás Általános Iskola (székhely), Hatvan

· 2011: Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan

· 2013: Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola

Az iskola épületében az első években az egész földszinten és az emelet nyugati frontján az elemi iskola osztályai, az emelet keleti frontján pedig a hatosztályos polgári fiúiskola kapott helyet. Az 1893-as tanévben 869 mindennapi és 275 ismétlő tanköteles tanuló kezdte el tanulmányait. (A polgáristák egy részére, akik 1902-ig tanultak itt, az épület végén építettek egy hátsó lépcsőt.) Évfolyamonként két-két osztályban külön fiú és leányosztályokban folyt az oktatás. Korabeli fényképek jól dokumentálják a zsúfoltságot. Az alsóbb osztályokban 60-80 tanuló is tanult egy-egy osztályban.

A század első felében az elemi iskola negyedik osztályának befejezése után a módosabb szülők jobb képességű gyermekei a nyolc osztályos gimnáziumban, a polgári iskolában vagy reáliskolában folytathatták tanulmányaikat.

A hatvani gimnázium megépülése előtt Jászberénybe és Aszódra, majd 1927-től a helybeli gimnáziumba iratkoztak be a továbbtanulni szándékozó diákok.

Az elemi iskola a hatosztály befejezése után az ismétlő gazdasági iskolában képezte tovább a tanköteles korú tanulókat. A gazdasági népiskolában a következő tárgyakat tanulták a leányok:

Gazdasági tárgyak:

·gazdaságtan

·háztartástan

·kézimunka, kézügyesség

·Magyar olvasás, írás és fogalmazás,

·Hazai földrajz, történet és alkotmánytan,

·Számtan és mértan,

·Egészségtan (csecsemőápolás),

·A természettudományok elemei.

A fiúk a közismereti tárgyakon kívül a földművelés, a gyümölcstermesztés alapjait sajátították el, de a kézimunka néhány ágát (pl.: kosár – és gyékényfonás) is megismerték. A gazdasági iskola “tanműhelye” az Akácfa utcában volt -, akkor a Központi Műhely kapott itt helyet.

A két világháború között délutánonként tánciskola is működött a Kossuth téri épületben. Mind  fiúkat, mind  leányokat képeztek itt különböző szakmákra. A fiúk kovács, kocsigyártó, lakatos, kőműves, férfi szabó mesterséget tanultak. A lányok pedig női szabó, kalapos, fodrász szakmákat sajátíthattak el. Tanáraik: Zsákay András, Török Gyula, Dr. Várhegyi Andrásné, Buzás Margit. A szakmai oktatók kiváló helybéli mesteremberek voltak. Minden tanuló szakmájának megfelelő vizsgamunkát készített. Mind elméletből, mind gyakorlatból kellett vizsgázniuk. A Szakmunkásképző

Iskola (Zagyva-parti sárga épület) felépülésével szűnt meg itt a tanoncképzés.kossuthfal1

Az iskola életében jelentős esemény volt a nyolc osztályos általános iskolai képzés bevezetése.

A gazdasági válság, majd a II. világháború szomorú eseményei megmutatkoztak Hatvan város lakosainak életében is: munkanélküliség, háború, hadifogság, bombázások, pusztulás jellemezte a kort. A férfi pedagógusok nagy többségét behívták katonai szolgálatra, az itthon maradt női pedagógusok pedig sokszor emberfeletti munkával magánlakásokban végezték oktató-nevelő munkájukat.

A bombázásokat iskolánk sem kerülte el. Siralmas állapotba került az épület. Mostoha körülmények között, ablak nélküli termekben zsúfolódtak össze a gyerekek. Pad helyett téglákon ülve, asztal helyett térdükön írva kezdték az iskolai munkát. Ilyen nehéz körülmények közé fogadták be a Vasút-telepi iskola, a Polgári fiú és leány iskola és a gimnázium tanulóit is, mert az 1945-47 közötti időszakban a város többi iskolája működésképtelen volt. Hogyan fért el az épületben ennyi tanuló? Ma már szinte hihetetlen és elképzelhetetlen osztálylétszámokkal, délelőtti és délutáni oktatással tudták megoldani a problémát. Az áldatlan körülményeket 1948-ra sikerült megváltoztatni. Az épület állapota elfogadhatóvá vált az oktatás számára. A város többi iskoláját is rendbe tették, így visszatérhettek az újhatvani és bajzás diákok is “otthonukba”.

Iskolánkban 1948-ban megszűnt a fiú – és leányiskola és létrejött az egyesített hatvani I. Sz. Állami Általános Iskola. Tanulólétszáma igen magas volt: 900-1200 fő körül mozgott. Évfolyamonként 3-3 párhuzamos osztályban, 40 fő fölötti osztálylétszámokkal délelőtt és délután is folyt a tanítás. 1953/54-es tanévben Heves megye legnagyobb tanulói létszámmal dolgozó iskolája volt. Az 1952/53-as tanévben megindult a napközi otthonos foglalkozás is; kezdetben csak egy, majd igény szerint több napközis csoporttal. Ekkor három tagiskola – a Sashalom-pusztai, a Nagygombos-pusztai és a Zrínyi úti -, és két óvoda – a Dózsa téri és a Vörösmaty téri -, tartozott igazgatóságilag az I. Sz. Általános Iskolához. Ezek az iskolák – bár kis létszámmal működtek -, segítettek a gondokon és az elhelyezkedés problémáin. Szükségletek szerint kisegítő osztályok is működtek az épületben.

1948-ban a nyolc osztályos gimnáziumi képzés megszüntetésével – az alsóbb osztályos tanulók közül – többen kerültek ide az általános iskolába tanulni. Oktatáspolitikai elgondolások miatt /az általános iskola felső tagozatának megerősítésére/ több polgári iskolai és gimnáziumi tanárt helyeztek iskolánkhoz.

Az iskolaszerkezet átalakulása, a nyolc osztályos általános iskolai oktatás általánossá tétele után viszonylag nyugalmas évtizedek következtek iskolánkban Bár a zsúfoltság még mindig elviselhetetlenül nagy volt, a remény körvonalai rajzolódtak ki új iskolák felépítésére, amelyek enyhítenének a meglévő nehézségeken.

1962-ben adták át a 3. Sz. Általános Iskolát, 1979-ben az 5. Sz. Iskolát és a Kisegítő Iskolát és 1987-ben a 6. Sz. Általános Iskolát. Ezzel a város minden iskolájában sikerült megvalósítani az egyműszakos tanítást és elfogadható osztálylétszámokkal végezni az oktató-nevelő munkát.

A Kossuth Lajos Általános Iskola (1994-2007)

vezetésének főbb érdemei: 

Az iskolaépület felújítása

kossuthszobor1

A Kossuth nap létrehozása

A Kossuth szobor állítása

A Milleniumi emléktábla állítása

Az iskola centenáriumi ünnepsége

Az évkönyvek (100 éves és azt kiegészítő évkönyv) megírása

Heves megye legeredményesebb városi általános iskolája kitüntető cím elnyerése

Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola

(2007-2011)

A 2007-es év változásokat hozott az Iskola életébe. Hatvan Város Önkormányzata az általános iskolák óvodákkal való összevonását vitte végbe városrészenként, így megszületett a Kossuth Lajos Általános Iskola jogutód intézménye, az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola. A város lakossága, pedagógustestülete, dolgozói, a gyermekek és szüleik akkor vegyes érzelmekkel fogadták a fenntartói döntést.

A nagyintézmény központja a volt és jelenlegi Kossuth Iskola lett- csúcsigazgatói és helyettesi székhelyként- s tagintézményei: Kodály Zoltán tagiskola, 5. Számú tagiskola, Hajós Alfréd utcai tagóvoda (óvodaegység központja), Balassi Bálint úti tagóvoda, Vörösmarty téri tagóvoda, Gódor Kálmán utcai tagóvoda lettek.

A vezetés egy fő személyügyi vezetővel, nagyintézményi személyi- és iskolatitkárral, két gazdasági dolgozóval és tantestületével végezte napi munkáját.ohatvani1

Változások léptek életbe úgy az oktató, mint a nevelő munkában is. A személyi jellegű változások ellenére az oktatás színvonala nívós maradt, továbbá iskolánk mindvégig vezető szerepet játszott a város oktatási életében. Az intézmény épülete pályázatokkal, pénzráfordításokkal belülről megszépült, mely tagadhatatlanul e korszak gazdálkodásának eredménye.

Köszönhetően lelkiismeretes munkát végző versenyfelkészítő pedagógusainknak, a Székhelyiskola a 2010/2011. tanév végén szép sikerként könyvelhette el, hogy a megyei Pedagógiai Intézet Heves megye legjobb versenyeredményekkel rendelkező általános iskolának választotta a Kossuth-ot. Ezt a címet és a vele járó vándorserleget 2005-ben is elnyerte az iskola és szerencsére korábban is volt rá példa.

A nagyintézményi korszak végét a 2011-es önkormányzati választások jelentették, amikor is Hatvan Város képviselő testülete döntött a hatvani oktatási intézmények önállóságának visszaadásáról. Az ismételt átszervezésre 2011. nyarán került sor. A Székhelyiskola ezt követően visszakapta régi nevét és identitását: Ismét Kossuth Lajos Általános Iskola lett belőle- élén külön igazgatóval és helyettesével.